A tangóban - akárcsak az életben - roppant könnyű ellenszenvet ébresztenünk másokban. Én most az ellenszenves női tangósokról írok, az ellenszenves férfiakat meghagyom a női bloggereknek.
1. Az öntudatos kezdő, aki mindent jobban tud
Legfeljebb fél éve tangózik, de elolvasott már vagy ezer oldal szakirodalmat, és megnézte a Youtube-on Sebastian Arce, Horacio Godoy és Pablo Verón összes fent lévő bemutatóját. Vagyis mindent tud - csak mindent rosszul. És ettől feljogosítva érzi magát, hogy a partnerét az órákon és praktikákon folyton oktassa és kritizálja. Tévedhetetlennek tartja magát. Különösen a volt szocialista országokból, Lengyelországból, Ukrajnából, Horvátországból vannak sokan ilyenek.
2. Az európai, aki megveti az európaiakat
Gyakran lehet olyan német, olasz, orosz lányokkal találkozni, akik azért húzzák a szájukat egy-egy milonga-helyszín hallatán, mert hogy ott sok a tangóturista. (Mintha ők nem azok lennének...) Utálják a gancho és boleo figurákat, hozzátéve, hogy természetesen értik, mit szeretnék, meg is tudnák csinálni, csak nem akarják, merthogy az az európai bohóckodás része, nem pedig vérbeli, autentikus, argentin mámortangó.
3. Undok profi, undok amatőr
Táncolni is lehet undokul és kedvesen. És ez még csak nem is szint-függő. Vannak kedves profik és undok profik, és kedves amatőrök és undok amatőrök. A kedves profi első ismérve, hogy először is hajlandó velem táncolni. A második, hogy nem hagy ott az első szám után, a harmadik, pedig, hogy úgy csinál, mint hogyha még élvezné is. Az igazi jó tangós úgy táncol, hogy azalatt a 7-8 perc alatt a másik úgy érezze, hogy számára ő a legfontosabb ember világon.
A kedves amatőr sokat mosolyog, repes a boldogságtól, ha valaki felkéri, és rendkívül hálás minden mozdulatért, amit korábban nem ismert, de most le tudták neki vezetni.
Az undok profi megközelíthetetlen, csak olyannal táncol, akiről tudja vagy látja, hogy szintén profi. Ha pedig mégis sikerül felkérni, akkor az egész tandát látványosan végigunatkozza. Az ilyeneknek már az arckifejezése is árulkodó, jobb nem is próbálkozni velük (nekem), mert egy-egy ilyen kudarc az egész estét el tudja rontani.
Az undok amatőr ugyanolyan, mint az undok profi, azzal a kis különbséggel, hogy nem tud táncolni.
Kiváncsi volnék, hogy évente hány tangóturista fordul meg Buenos Airesben. Szerintem milliós nagyságrend. Ahogy Athénban van műemlékturizmus, Rómában zarándokturizmus és Thaiföldön szexturizmus, ugyanúgy van Buenos Airesben tangóturizmus. És hatalmas tangóipar épül erre. Ezt az iszonyú tömeget el kell szállásolni, enni adni neki, szállítani egyik helyről a másikra, tanítani őket tangóra (annak is különböző fajtáira: tradicionális tangó, szalontangó, modern tangó, és a tangótanítás árnyékában fellendült az ezeket segítő-kiegészítő mozgástípusokoktatása is; férfi technika, női technika, jóga, pilátes, fitness, balett), ellátni őket a legújabb divat szerinti tangócipőkkel és tangóruhákkal, és persze minden éjjel szórakoztatni őket, vagyis helyszínt, élőzenét vagy dj-ket és megfelelő körülményeket teremteni a milongákra. Úgyhogy becslésem szerint több százezer ember él itt a közvetlenül vagy közvetve a tangóból.
1. Az öntudatos kezdő, aki mindent jobban tud
Legfeljebb fél éve tangózik, de elolvasott már vagy ezer oldal szakirodalmat, és megnézte a Youtube-on Sebastian Arce, Horacio Godoy és Pablo Verón összes fent lévő bemutatóját. Vagyis mindent tud - csak mindent rosszul. És ettől feljogosítva érzi magát, hogy a partnerét az órákon és praktikákon folyton oktassa és kritizálja. Tévedhetetlennek tartja magát. Különösen a volt szocialista országokból, Lengyelországból, Ukrajnából, Horvátországból vannak sokan ilyenek.
2. Az európai, aki megveti az európaiakat
Gyakran lehet olyan német, olasz, orosz lányokkal találkozni, akik azért húzzák a szájukat egy-egy milonga-helyszín hallatán, mert hogy ott sok a tangóturista. (Mintha ők nem azok lennének...) Utálják a gancho és boleo figurákat, hozzátéve, hogy természetesen értik, mit szeretnék, meg is tudnák csinálni, csak nem akarják, merthogy az az európai bohóckodás része, nem pedig vérbeli, autentikus, argentin mámortangó.
3. Undok profi, undok amatőr
Táncolni is lehet undokul és kedvesen. És ez még csak nem is szint-függő. Vannak kedves profik és undok profik, és kedves amatőrök és undok amatőrök. A kedves profi első ismérve, hogy először is hajlandó velem táncolni. A második, hogy nem hagy ott az első szám után, a harmadik, pedig, hogy úgy csinál, mint hogyha még élvezné is. Az igazi jó tangós úgy táncol, hogy azalatt a 7-8 perc alatt a másik úgy érezze, hogy számára ő a legfontosabb ember világon.
A kedves amatőr sokat mosolyog, repes a boldogságtól, ha valaki felkéri, és rendkívül hálás minden mozdulatért, amit korábban nem ismert, de most le tudták neki vezetni.
Az undok profi megközelíthetetlen, csak olyannal táncol, akiről tudja vagy látja, hogy szintén profi. Ha pedig mégis sikerül felkérni, akkor az egész tandát látványosan végigunatkozza. Az ilyeneknek már az arckifejezése is árulkodó, jobb nem is próbálkozni velük (nekem), mert egy-egy ilyen kudarc az egész estét el tudja rontani.
Az undok amatőr ugyanolyan, mint az undok profi, azzal a kis különbséggel, hogy nem tud táncolni.
Kiváncsi volnék, hogy évente hány tangóturista fordul meg Buenos Airesben. Szerintem milliós nagyságrend. Ahogy Athénban van műemlékturizmus, Rómában zarándokturizmus és Thaiföldön szexturizmus, ugyanúgy van Buenos Airesben tangóturizmus. És hatalmas tangóipar épül erre. Ezt az iszonyú tömeget el kell szállásolni, enni adni neki, szállítani egyik helyről a másikra, tanítani őket tangóra (annak is különböző fajtáira: tradicionális tangó, szalontangó, modern tangó, és a tangótanítás árnyékában fellendült az ezeket segítő-kiegészítő mozgástípusokoktatása is; férfi technika, női technika, jóga, pilátes, fitness, balett), ellátni őket a legújabb divat szerinti tangócipőkkel és tangóruhákkal, és persze minden éjjel szórakoztatni őket, vagyis helyszínt, élőzenét vagy dj-ket és megfelelő körülményeket teremteni a milongákra. Úgyhogy becslésem szerint több százezer ember él itt a közvetlenül vagy közvetve a tangóból.
Johanna és Joszip a Flabella cipőbolt kirakatában
Endre cipőt próbál
nagyon várjuk már a folytatást! Ne lustulj! :) Öcsédék
VálaszTörlés