A milonguero veszi kalapját

Buenos Airesbe beszökött az ősz... Napközben nagyon jó meleg van, de éjjel 20-22 fokra is lehűl.:)

A bloggerek éjszakája


Összegzésképp azon gondolkodtam, hogy mi az, amit szeretek, és mi az, amit nem Buenos Airesben. Csak pár dolog, ami hirtelen eszembe jut:

- Szeretem, hogy a buszmegállóban az emberek türelmesen sorba állnak, még, ha 30-an is vannak előttük.

- Nem szeretem, hogy a Postát Correo-nak hívják, és hogy három napba került, amíg ezt kinyomoztam, és találtam egyet.
- Szeretem, hogy minden harmadik utcasarkon lehet kapni rokfortos pizzát.




- Nem szeretem, hogy eső után 98% a páratartalom, és ilyenkor a metrón meg lehet fulladni az izzadság-gőztől.
- Szeretem a fekete-sárga taxikat. Szeretem, hogy olyan olcsók, és hogy annyi van belőlük, hogy sosem kell fél percnél többet várni, hogy egy libre feliratút találjon az ember. Szeretek hajnali ötkor leinteni egyet: "Guatemala y Oro, por favor".

- Nem szeretem, hogy a drágán bérelt lakásunkkal szemben reggel 8-tól este 8-ig építkeznek, pont, amikor a rendes milonguerók pihennének.

- Szeretem azt, hogy az argentinok ennyire szeretnek élni és táncolni.

És hogy mi a milonguero álma? Nem tudom pontosan. Csak tetszett ez a két szó egymás mellett. De több válaszlehetőség is van.

1. Úgy táncoljon milongát, hogy mindenki elismerően bólogasson.
2. Egy gyönyörű tanda közben megtalálja álmai asszonyát.
3. Egyszer végre rendesen kialudja magát.

A helyes megfejtést Rátok bízom...

Adios, Amigos!